A mai bejegyzésem az amcsi roncstelepekről szól :)
Itt teljesen normális, hogy az emberek maguknak szerelik meg a kocsijukat (állítólag az amcsi kocsikat sokkal könnyebb megszerelni mint az európai kocsikat) és sokszor a roncstelepről szedik hozzá össze az alkatrészt mert sokkal olcsóbb..
A Camaromnak volt egy-két apró hiányossága ezért Rafael a puerto rico-i szerelő (Eileen haverja) mondta, menjünk el a roncstelepre, mert ott találunk jó cuccokat. A roncstelepet én úgy képzeltem el, mint egy rakás kocsi egymásra dobálva és akkor ott turkálhatsz és kb életveszélyes.. de neeeem, ez teljesen más, olyan mint egy pláza :D A kocsik kategóriákra vannak bontva - külföldi-hazai, és ezen kívül sok esetben még márkákra is :)
A belépő 2 dolcsi, a cuccokat amiket kiviszel pedig fillérekért adják.. tényleg megéri, és óriási élmény, nagyon-nagyon jól szórakoztunk, IMÁDTAM! :D
Lassan találtunk lámpát, motor kütyüket, biztonsági öv tartót amit magam szereltem le :)
Annyira vicces, hogy emberek úgy adják be az autójukat a roncstelepre, hogy egy rakás személyes cuccot a kocsiban hagynak, ruhákat, macit, kaja konzervet, cd-ket.. stb
Ha Amerikában jártok, menjetek el egy roncstelepre mindenképpen :D
Bye-bye
2012. március 31., szombat
2012. március 29., csütörtök
Welcome Gyöngyi!
Ez lesz a legelső bejegyzésem :)
Szerda reggel 7-kor elindultam a nagy útra BUD-München-Lisszabon-Miami útvonalon..igen, jól gondoljátok ez kb 20 óra...
De kárpótolt az ami fogadott a lakásban, egy nagy Wecome Gyöngyi pálmafás-tengeres-homokos felirat, amit az ideiglenes lakótársunk Eileen készített (igazából nem is ő az ideiglenes hanem mi az ő házában :D )
A medencézés után a legjobban a tengerpartot vártam, délután le is mentünk, megint tele volt bébi sirályokkal, tök cukik :)
Mára ennyi :)
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)